Ózdért Közhasznú Egyesület.

T/1382. Számú törvényjavaslat

a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről

Előadó:

dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyiminiszter

Budapest, 2010. Október

Az Alkotmány azon rendelkezésével összhangban, miszerint a Kormány a feladatának ellátása során együttműködik az érintett szervezetekkel, továbbá annak előmozdítása érdekében, hogy a jó kormányzás keretében a társadalom legszélesebb rétegei kapcsolódhassanak be ajogszabályok előkészítésébe, elősegítve ezzel a közjó érdekében a jogi szabályozás sokoldalúmegalapozását, ezzel pedig a jogszabályok minőségének és végrehajthatóságának javítását ,amelyek együtt a jó állam elengedhetetlen feltételei, a jogalkotásról szóló törvénnyel összhangban az Országgyűlés a következő törvényt alkotja :

L FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya a miniszterek által előkészített jogszabálytervezetek természetes

személyek, valamint nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek által történő

véleményezésére terjed ki (a továbbiakban : társadalmi egyeztetés). E törvény hatálya kiterjed

a miniszterek által előkészített jogszabálytervezetek megalapozását szolgáló szabályozási

koncepciókra is (a továbbiakban : koncepció) .

(2) E törvény rendelkezései nem érintik az egyéb jogszabályokban, illetve közjogi

szervezetszabályozó eszközökben meghatározott véleményezési és egyeztetési jogosultságokat.

(3) E törvény hatálya nem terjed ki a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a veszélyhelyzet, a

megelőző védelmi helyzet és az Alkotmány 19/E. §-a szerinti eset idején az Alkotmány

szerint kiadható jogszabályok előkészítésére.

2. Alapelvek

 (1) A társadalmi egyeztetés során biztosítani kell, hogy a véleményezési folyamatban a

vélemények lehető legszélesebb köre jelenjen meg.

(2) A jogszabályok előkészítése során biztosítani kell az egyeztetések átláthatóságát, azok

minél teljesebb körű nyilvánosságát.

(3)A társadalmi egyeztetés során az abban részt vevők kölcsönösen együttműködve kötelesek

eljárni.

 A 17. §.

Mivel a Javaslat a helyi önkormányzatok által kibocsátott rendeletek tekintetében, tiszteletben tartva az önkormányzatok autonómiáját, nem rendelkezik az előkészítésben való társadalmi részvétel szabályairól, ezért a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 18. § (2) bekezdését úgy módosítja, hogy a helyi önkormányzatoknak rendeletben kell szabályozniuk, a helyi jogszabályok előkészítése során alkalmazandó társadalmi részvételszabályait.

A rendelkezés tekintettel arra, hogy a helyi önkormányzatoknak megfelelő idő álljon rendelkezésükre a rendelet megalkotására csak 2011. július 1-jén lép hatályba.

Egyesületi törvény ajánlásai: A társadalmi párbeszédre.

Közigazgatási szektor:

 Információnyújtás, átlátható működés

• A közigazgatás intézményei – betartva az Eitv. ide vonatkozó rendelkezéseit –hozzák nyilvánosságra a működésükre vonatkozó aktuális adatokat.

• A közigazgatási szerv mindig időben, a félév indulása előtt aktuálisan hozzáférhetően hozza nyilvánosságra következő féléves munkatervét, és a korábbi félév munkatervének végrehajtásáról szóló értékelést, továbbá külön jelezze azon partnereinek, akik erre igényüket bejelentették, amennyiben elindul egy döntés előkészítési folyamat.

 • A közigazgatási szerv honlapján kívül további kommunikációs csatornákat is használjon ezen információk nyilvánosságra hozatalára, tegye lehetővé az adatokhoz való hozzáférést személyes illetve papíralapú csatornák használatával is.

A társadalmi egyeztetés keretei

 • Jöjjön létre a közigazgatási intézmény és a hatókörébe tartozó civil szervezetek között általános vagy tematikus megállapodás az együttműködésről, annak kereteiről.

A megállapodás az egész közigazgatásra vonatkozó egységes ajánlásokon, formán alapuljon.

Ezen nyilvános megállapodásokban rögzíteni szükséges annak lehetőségét, hogy a belépés nyitott legyen minden érdeklődő civil szervezet számára.

• Készüljön országos, regionális és ágazati civil stratégia. Ezekből levezethetően a közigazgatási szereplők is készítsék el saját civil stratégiájukat. (Mindezek elkészítése során támaszkodjanak az érintett szereplőkkel való egyeztetési folyamatra, és kapjon teljes nyilvánosságot.)

• Ahhoz, hogy a társadalmi egyeztetésre vonatkozó – már létező, illetve a jövőben létrehozott – szabályozás, törvényi és eljárásbeli rendelkezések betartásra kerüljenek, feltétlenül szükséges szankciók, garanciák rendelése, ezen szabályokhoz.

• A lobbitörvényben biztosított jogokat a civil szervezeteknek is törvényi szinten biztosítsák.

A társadalmi egyeztetés megszervezésére vonatkozó ajánlások

• A társadalmi egyeztetések mindig legyenek nyitottak.

• A nem minden ismérve szerint nyitott egyeztetési formák alkalmazása minden esetben csak a társadalmi egyeztetési folyamat egy bizonyos szakaszára vonatkozzon, a folyamatnak legyenek teljesen nyitott részei is.

• A társadalmi egyeztetés lebonyolításának feladatát azon szereplő (közigazgatási, civil vagy for-profit szektorból) végezze, amelynek megfelelő erőforrása áll ehhez rendelkezésre.

• A partnerek megkeresése során törekedjen az egyeztetés lebonyolítója arra, hogy minden érintett érdekcsoport megszólításra kerüljön.

• Az adott együttműködésben közigazgatási oldalról mindig kompetens személy delegálása szükséges, aki a döntés előkészítési folyamat adott szakaszában megfelelően informált.

• A társadalmi egyeztetés formáit és a kommunikációs csatornáit minden szereplő úgy válassza meg, hogy elérje, vélemény-nyilvánításra, konzultációra késztesse partnereit.

• A társadalmi egyeztetés formájának kiválasztásakor figyelembe kell venni a következő tényezőket:

1.      A társadalmi egyeztetés a lehető leghatékonyabban szolgálja a döntéshozatali folyamat adott fázisában kitűzött célt.

2.      Az egyeztetés adott fázisában alkalmazott forma a lehető legnagyobb civil mozgástér biztosítására épüljön.

3.      A lehető legtöbb érdekcsoportot képviselő partner bevonása történjen meg az adott részfolyamatban.

4.      A partnerek elérése érdekében aktív kommunikációs csatornák használata szükséges.

5.      Minden potenciális partner kommunikációs lehetőségét, jártasságát, képességét mérlegelni kell. (A platform-független megoldásokat alkalmazó internetes kommunikáció használatának egyértelmű előnyei mellett szükség lehet további kommunikációs eszközök alkalmazására.)

• Jelentősebb jogszabályok vagy tervek előkészítése során biztosítani kell a civil szervezetek képviselőinek teljes jogú, közvetlen részvételét a döntés-előkészítő munkacsoportokban.

A közvetlen részvételt a lehető legkorábbi szakaszban, a tervezés megkezdésénél már meg kell valósítani.

A civil képviselőt ne a közigazgatási szerv jelölje ki, hanem az érintett civil szervezetek válasszák meg.

• Feltétlenül szükséges, hogy a társadalmi egyeztetés megszervezője – a tervezésbe bevont partnerek támogatásával – olyan jól felépített, időben és feladatokban tartható cselekvési tervet dolgozzon ki, amely minden potenciális partner aktív részvételére lehetőséget ad, megfelelően kommunikált, és esetlegesen alkalmazkodni tud a változó körülményekhez.

• Minden társadalmi egyeztetési folyamathoz olyan határidőket kell rendelni, ami lehetővé teszi a partnerek számára a megfelelő felkészülést, a szükséges anyagi és humánerőforrások, szakértői felkérések megfelelő tervezését, előkészítését és megvalósítását. Ezt általánosságban minimálisan a tervezést tekintve 90 napban, a véleményezést tekintve 30 napban határozzuk meg. Rendkívüli esetben ez lerövidülhet, de nem mehet 15 nap alá.

• A beérkező véleményekre, a konzultációk eredményeire reagáló folyamatos, és lehetőleg szervezethez szóló visszajelzés a társadalmi egyeztetési folyamat lényegi, kihagyhatatlan része.

A résztvevő szereplőknek folyamatos tájékoztatást kell kapniuk arra vonatkozóan, hogy véleményük, javaslataik hogyan épültek be, vagy nem épültek be a döntéshozatali folyamatba, befolyásolták a döntés előkészítő anyagokat, magát a döntést

• A közigazgatás részéről rendelődjön a társadalmi egyeztetés megszervezéséhez, az abban való részvételhez forrás, a szükséges anyagi, humán erőforrásbeli és infrastrukturális támogatás.

Értékelésre vonatkozó ajánlások

• A társadalmi egyeztetésben résztvevő szereplők, és az együttműködést figyelemmel kísérő szervezetek, szakértők lehetőség szerint szánjanak szűkös erőforrásaikból a társadalmi egyeztetési folyamat értékelésére, azt minél rendszeresebben, széles körben, és a rendelkezésükre álló legjobb szakértelemmel tegyék meg, majd a lehető legtöbb irányban, csatornán kommunikálják.

• Az együttműködésben résztvevő közigazgatási szerv a társadalmi egyeztetési folyamat dokumentációjának részeként folyamatosan összegezze az addig történteket, rögzítsék azokat az adatokat, amelyekkel jellemezhető az egyeztetés folyamata.

Részvételre képesítés megszerzése

• Minden eszközzel – képzések, tréningek - támogatni kell társadalmi egyeztetés résztvevőinek – ezen belül a közigazgatási és a civil szektor képviselőinek társadalmi egyeztetéshez kötődő tudásának, készségének erősödését, ezzel is támogatva az együttműködésben való részvételhez szükséges elméleti és gyakorlati tudásanyag felhalmozódásának folyamatát, ezen képzések rendszerbe szerveződve, a különböző szektorokat közösen elérve valósuljanak meg.

• Szükségesnek tartjuk a kormányzat részéről egy módszertani központ létrehozását, amely segíti a társadalmi egyeztetési folyamatok tervezését, megszervezését, folyamatában monitorozza a közigazgatási intézmények partnerségi munkáját, a társadalmi egyeztetések lebonyolítását.

• A közigazgatás felkészültségének javítása érdekében a köztisztviselői vizsga részévé kell tenni a civil szektor megismerésére, továbbá a társadalmi egyeztetések módszertanára vonatkozó tudásanyagot, melynek kidolgozása és átadása során építeni kell a civil szakemberek felkészültségére.

Civil szektor

Információnyújtásra, átlátható működés

• A társadalmi egyeztetésbe bekapcsolódó civil szervezetek – amennyiben, nem mint magánszemély kívánnak részt venni a folyamatban – azonosítsák magukat, hogy véleményük, munkájuk, konzultációs tevékenységük a társadalmi egyeztetés során beazonosíthatóvá váljon.

Az azonosíthatósághoz elegendő a szereplő nevének és szervezetének megadása.

• Az együttműködés során megfogalmazott, az elküldött vélemények legyenek nyilvánosak.

• A civil szervezetek működésének átláthatósága feltétlenül ajánlott ahhoz, hogy a társadalmi egyeztetésben résztvevő minden szereplő teljes képet kaphasson az adott szervezet működéséről. Amennyiben egy szereplő saját honlappal rendelkezik, annak megadása ajánlott a részvétel során.

• Amennyiben a civil szervezetek képviselőinek lehetőségük van közvetlen részvételre a közigazgatási szerv munkacsoportjaiban, bizottságaiban a döntés előkészítés során folyamatosan kell tájékoztatni delegáló szervezeteiket a munkafolyamatról.

• A társadalmi egyeztetésben résztvevő szervezetek folyamatosan egyeztessenek a téma iránt érdeklődő egyénekkel, szervezetekkel, intézményekkel.

Ők maguk is alakítsanak ki saját egyeztetési tervet, amit valósítsanak is meg.

• Közvetlen részvételhez történő delegálás esetén a képviselő kiválasztása nyílt, demokratikus folyamatban történjen, a civil szervezetek ne fogadják el a közigazgatási szerv általi egyoldalú kijelölést a munkacsoportokban való részvételre.

Ajánlás a társadalmi egyeztetés kereteinek meghatározására

• A társadalmi egyeztetésben elkötelezett civil szervezetek tegyenek lépéseket abba az irányba, hogy jöjjön létre a közigazgatási intézmény és a hatókörébe tartozó civil szervezetek között általános vagy tematikus megállapodás az együttműködésről, annak kereteiről.

Ezen megállapodásokban rögzíteni szükséges annak lehetőségét, hogy a belépés nyitott legyen minden érdeklődő civil szervezet számára.

• A társadalmi egyeztetésben elkötelezett civil szereplők vegyenek részt az országos, regionális és ágazati civil stratégia elkészítésében, továbbá az ezekből levezethető közigazgatási intézményi civil stratégia elkészítésében.

A társadalmi egyeztetés megszervezésére vonatkozó ajánlások

• A társadalmi egyeztetés megszervezésének feladatát azon szereplő végezze, amelynek megfelelő érintettsége van, illetve forrásai állnak rendelkezésre.

• A társadalmi egyeztetés formáit és a kommunikációs csatornáit minden szereplő úgy válassza meg, hogy elérje, véleménynyilvánításra, konzultációra késztesse partnereit.

Értékelésre vonatkozó ajánlás

 • A társadalmi egyeztetésben résztvevő szereplők, és az együttműködést figyelemmel kísérő szervezetek, szakértők lehetőség szerint szánjanak szűkös erőforrásaikból a társadalmi egyeztetési folyamat értékelésére, azt minél rendszeresebben, széles körben és a rendelkezésükre álló legjobb szakértelemmel tegyék meg, majd a lehető legtöbb irányban, csatornán kommunikálják.

Részvételre képesítés megszerzése

• Minden eszközzel – képzések, tréningek - erősíteni kell társadalmi egyeztetés résztvevőinek – ezen belül a közigazgatási és a civil szektor képviselőinek – szakmai felkészültségét, ezzel is támogatva az együttműködésben való részvételhez szükséges elméleti és gyakorlati tudásanyag felhalmozódásának folyamatát.